Az oroszok félelemben élnek, és tévedés, hogy a többségük támogatja Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúját – mondja Katyerina Gorgyejeva, az ukránok szenvedéseit megörökítő könyv, a Vidd el a gyászom orosz szerzője.
Orbán Viktor akkor is rossz lóra tett Putyinnal, ha Oroszország megnyeri a háborút, mert ezt a Nyugat nem fogja elfelejteni – mondta a hvg360-nak Orbán Krisztián közgazdász. Arról is beszélt, Orbán jól érzi, hogy az az irány, amerre a Nyugat tart, nem kompatibilis a NER-rel, ezért próbálja befolyásolni az előbbit, és az Ukrajnának szánt támogatás megvétózásával is saját pozícióját erősítené. De miért van válságban a Nyugat és merre tart az EU? Melyek az Orbán számára kedvező forgatókönyvek, és miért játszik ennyire orosz irányba? Interjú.
Az orosz rakétacsapás az ukrán főváros több épületében is áramkimaradásokat okozott.
El lehet-e a tiltani Donald Trumpot, hogy elinduljon a választásokon, teszi fel a kérdés a Financial Times. Az amerikaiak minden eddiginél jobban hajlanak a tekintélyelvűségre, írja a Time. A Neue Zürcher Zeitung a szerb belpolitikát elemzi. Az USA Kína-politikáját tárgyalja a neves közgazdász, Daron Acemoglu. Az ukrajnai háborúról ír, az Egyesült Államok felelősségét veti fel a Washington Post.
Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség hozta nyilvánosságra még tavaly, hogy a volt ukrán elnök százmilliókat kapott a magyar Pénzügyminisztériumtól. A listát végignézve az derül ki, hogy Porosenko kamat és kötvény kifizetése jogcímen jutott az összegekhez. Más országoktól is kapott ugyanilyen jogcímen pénzt. A kormány a DK feljelentésének hírére reagálva azt írta: Porosenko értékpapírokat és kötvényeket vásárolt.
Pénteken hatolt be egy orosz robotrepülőgép a lengyel légtérbe, a külügyminisztérium magyarázatot vár.
Az ukrán elnök az Economistnak adott interjújában továbbra is tettre késznek mutatkozott, ugyanakkor pár irreálisnak tűnő elképzelést is felvázolt.
A katonai szövetség főtitkára szerint a nyári washingtoni csúcson már ott lehet Svédország is.
A török vezetés a Montreux-i Egyezményre hivatkozik.
A norvég közszolgálati média közölt megható portrét Anasztázia Kobilicskáról, az ukrán Teen Master Chef győzteséről, aki háborús menekültként előbb egy 11 ezer lakosú kisvárosban próbált szerencsét, majd az anyja szerelme miatt Altába költözött, és nem tett le arról, hogy egyszer újra kávézót nyit.
Az ukrán elnök úgy fogalmazott, ez „szántszándékkal elkövetett terrorizmus".
A súlyos szabálytalanságokkal teli szerbiai választásokról és Vucic győzelmének következményeiről ír a Guardian. A lengyel választások utáni helyzet mutatja, milyen kihívásokat jelent visszacsinálni demokrácia-ellenes intézkedéseket, írja a Die Zeit. Egy, a Wall Street Journalban megszólaló amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint a tűzszünet hozhatná meg az előrelépést Ukrajnának, míg egy brit katonai szakértő a Daily Telegraphban sötét jövőképet fest. Bidennek fel lesz adva a lecke az idén a külpolitikában, írja az USA korábbi NATO-nagykövete a Politicóban. Az izraeli legfelsőbb bíróság döntéséről ír a Der Standard és a Wall Street Journal is. Utóbbi a kínai államfő újévi beszédével is foglalkozik, mely Tajvan kérdését is érintette. A Die Presse szerzője szerint 2024 nem az elektromos autók éve lesz.
Sokkal többet tehetnének a politikusok Európáért, ha hallgatnának a közvéleményre. Donald Tusknak és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszternek igaza van, amikor fegyverkezésre kapacitálja a Nyugatot: az EU vezetőinek nem elég kiállnia, cselekednie is kell, hogy véget érhessen a háború – úgy, ahogy az európai emberek és értékek megkövetelik. A Visegrad Insight főszerkesztőjének véleménycikke.
A férfiak fejenként 155 ezer forintnyi hrivnyát fizettek egy embercsempésznek, hogy a zöldhatárra szállítsa őket.
Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket vezetett be a világ legnagyobb gyémánttermelőjére, az orosz Alrosára.
A kiképzések után Oslo több F-16-os gépet ad át Ukrajnának.
A Fekete-tengeren az ukrajnai háború kitörése nyomán helyeztek ki aknákat a harcoló felek.
Zelenszkij szerint az oroszok az elmúlt öt napban 300 rakétát és 200 drónt vetettek be.
Az Egyesült Arab Emirátusok közvetítésével mindkét oldalról több mint 200 katonát engedtek szabadon.
Ez még a légvédelmi szirénák működésében és a készpénzfelvételben is gondot okozott.
